Masnap egy csomot gondolkodtam az egeszen: miert most ket evvel azutan, hogy megismerkedtunk. Katat vegig ertesitettem a dolgokrol es beszeltunk minden nap, persze amikor dolgoztak. Jart az agyam folyamatosan. Aztan delutan melo kozben rajottem a dologra, majd kuldtem neki egy sms-t: "Hey, ne gondolkozz rajta tobbet. Rendbe vagyok. Tudom mi volt ez az egesz. Megbeszeljuk." Erre o : " Semmi gond. Szoval mi volt ez?" En: "Szerinted el tudom mondani egy sms-ben??" De par percre ra megprobaltam: "Ez az egesz nem miattad volt, nem a szemelyiseged miatt, hanem az erzesnek szolt, amit te adtal nekem, amikor kedves voltal velem, tok kedves. Persze, hogy baratok vagyunk...es bocs." Amit mar mondtam, hogy mindig megerint, mindig kedvesen er hozzam.
Nagyon megkonnyebbultem. Akkora suly esett le a vallamrol. Vegre tudtam mosolyogni megint. Aztan reagalt az utolso uzenetemre: "Hagy abba a bocsanatkerest:)" Ugye az volt a felo az egeszben, hogy oda a baratsagunk. Ugy nezett ki a dolog, hogy rendbe lesz, nem kell felni ettol. Kovetkezo reggel o is es en is dolgoztunk. Kuldott egy sms-t, hogy akkor megyek e este a szulinapi bulira. Mondtam, hogy igen, es Te? - kerdeztem vissza. Mondta, hogy igen. Visszaallt minden a helyere.
A szulinapi buli. Elotte en es egy par barat elmentunk vacsorazni egy masik baratunkhoz. Fernando nem jott velunk o most nem lett meghivva. A vacsora vegeztevel elindultunk a buliba. O kuldott egy uzenetet: "Mikor indulsz?" Mi ekkor mar elindultunk a vacsorarol es pont egy penzautomatanal voltunk- uzentem vissza. Erre o: " Kosz, hogy mondtad elore mikor mentek". Nem tetszett neki. Aztan visszairtam: "Heyy ,mi Michaeltol jovunk vacsorarol. Akarod, hogy megvarjunk?" Erre o: "Rendbe van, koszi, majd ott talalkozunk:)" Smile-val a vegen. Aztan mar megerkeztunk egy ideje a buliba de o meg sehol. Gondoltam kuldok neki egy uzenetet, nehogy az legyen, hogy rosszul esett neki a dolog es nem jon. Elvegre baratok vagyunk. -"Jossz?" -"Nem". Na, mondom a vegen tenyleg megsertodott. "Ne csinald, gyere mar!!!" Amint elkuldtem neki ezt az uzenetet megfordultam. Ott allt es nevetett. Jo volt az este. Buli, tanc dumalasok. Majd hajnali egy ora utan ugy gondoltam kene hazamenni, mert reggel melo van. O erre :"Kivel megyek akkor a masik helyre szorakozni?" Mondtam neki, hogy majd talalsz valakit.
Elmentem haza. Masnap , azaz ma reggel irany melo. Jo faradt voltam. De leginkabb fejben, mert asszem nem az van amire ugy gondoltam, hogy megoldja ezt a kulonos dolgot Fernandoval. Most aztan tenyleg ossze vagyok kavarodva. Varom az sms-eit, az esti bulin sokszor neztem, hogy merre van, ha nem volt mellettem. A legtobbszor ott lukadt ki. En tenyleg ugy gondolom, hogy mindig o kerul mellem nem en o melle, de mar ketelkedek ebben es talan csak bemagyarazom magamnak, szoval errem mar nem adok. Varom, hogy azt mondja, hogy o is azt erzi , amit en "ereztem" es, hogy miert visszakozom. Mivel akartam tole kapni egy sms-t. Nem akartam kapni....de nyilvan akartam. Kuldtem neki egy erdeklodot, hogy beszelt e a feletteseivel az elmenetelerol. El akar menni a melohelyrol de talan tobb penzt fognak neki igerni. Erre kerdeztem ra. "Meg nem beszeltem, miert? Egyebkent, hogy vagy?" En: " Tok faradt vagyok. Pont most vegeztem. Megyek haza aludni. Csak tudni akartam, hogy mi a story vege."
Hat itt tart a dolog. Oszinte leszek es nem fog szepen hangozni, amit irok. Ramnezve biztosan nem. Harmincakarhany evig nem eltem ugy ,ahogy az osztoneim diktaltak volna. Igy nem kaptam meg a figyelmet, azt hogy szeressenek, amire most iszonyatosan ki vagyok ehezve!!! Mellette viszont egyszeruen elillan a maradek onbizalmam is. Annyira attraktiv, szines egyeniseg, hogy mindig o rola szol minden, egyszeruen nem tudom a lepest tartani vele. Valoszinu le is benit a tudat, hogy "nem rolam van szo" es az atlagot sem tudom hozni. Nem, hogy szarnyalni. Ezt tapasztaltam a nyaralasunkon, az iskolaban, ahova egyutt mentunk. A suliba most nem jar. Ezt kihagyja. Mindenki csodalkozik , mennyire mas vagyok. Egy csomot dumalok, reszt veszek az orakon, nem csak egy szurke pont vagyok. Persze senki nem tudja mi volt az ok. Ugyanez van, ha egyutt megyunk valahova szorakozni vagy ugy egyaltalan barmerre is. Nem mintha olyan sokat jarnank el barhova is egyutt. Ezt csak azert irom, mert ha ilyenek felmerulnek, akkor eleve nem lehet ebbol egy boldog kapcsolat, mar ha tovabb akarnam vinni a tortenetet.
Annyira jo lenne, ha ertelmes, tapasztalt, segiteni akaro emberek olvasnak, amit irok....:)
Most este van. Otkor mar itthon voltam. Mar aludtam harom orat de lassan jon a kovetkezo menet. Csak remelem, hogy holnap tisztul egy kicsit a dolog. Annyira ram borul fatyolkent ez az egesz es letompit. Tul kene lenni ezen hamar. Egyreszt remenytelennek gondolom. Nem lenne ebbol boldog kapcsolat, szerintem. Vagy ez a feltekenyseg? Ha tudnam, hogy en vagyok neki az igazi, akkor lenyugodnek? De nagyon elore mentem. Az eszem tudja, hogy nem o valo nekem. Valahogy be kene magyarazzam a szivemnek is. Minel hamarabb.
